Az Európai Unióhoz történő csatlakozás részeként az Országgyűlés a „Kémiai biztonságról” szóló 2000. évi XXV. törvény megalkotásával újraszabályozta és az európai normákhoz közelítette a vegyi anyagokkal végzett tevékenységekhez fűződő feladatokat. Az új törvény és a hozzá tartozó végrehajtási rendeletek új alapokra helyezték a veszélyes anyagokkal és/vagy keverékekkel tevékenységet végző cégek kötelezettségeit és jelentősen kibővítették a vállalkozások vezetőinek felelősségi körét. Az új szabályozás hatálya kiterjed a veszélyes anyagokra és keverékekre (egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat) valamint a velük végzett tevékenységekre (gyártás, feldolgozás, csomagolás, tárolás, anyagmozgatás, forgalmazás, értékesítés, felhasználás). Külön jogszabály határozza meg a rákkeltő anyagokkal folytatott tevékenységgel kapcsolatos előírásokat.

A 2001. január 1-től hatályos rendelkezések alapján:

• A tevékenységet be kell jelenteni a területileg illetékes ÁNTSZ felé. Már működő vállalkozásnál 2001. január 1-től él a bejelentési kötelezettség. Új vállalkozás, új veszélyes tevékenység nem kezdhető meg addig, amíg a bejelentés nem történt meg.
• A gyártó vagy az importáló/forgalmazó köteles a gyártott, vagy más országból behozott veszélyes anyagot vagy készítményt veszélyességi szempontból osztályozni (besorolni), veszélyjellel, R és S mondattal ellátni. A termék összetételének megváltozása esetén az osztályozást újra el kell végezni, a veszélyességre vonatkozó információkat naprakészen kell tartani.
• A veszélyes anyagot, ill. keveréket– bizonyos esetek kivételével – be kell jelenteni az OKK-OKBI (Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete)-hez, a magyar jogszabályoknak megfelelő, magyar nyelvű biztonsági adatlapot és anyagoknál címketervet is mellékelve.

Az új szabályozás előírja a veszélyes anyag ill. készítmény biztonságtechnikai, egészség- és környezet veszélyességi besorolásának szabályait és meghatározza a címke ill. felirat kötelező tartalmi elemeit. A rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok a szabályok megsértése esetén kezdeményezhetik a tevékenység korlátozását, betiltását és akár 5 millió forintos kémiai terhelési bírságot szabhatnak ki.

Címketervek összeállítása

A termék címkéjén feltüntetendő elemeket nagy részét egy jó biztonsági adatlap már tartalmazza: az adatlap 2.2 pontjában nem csak a REACH által kötelezően előírt szöveget tüntetjük fel, hanem figyelembe vesszük a termékre vonatkozó más jogszabályokat is, pl. biocid, mosó-és tisztítószer, aeroszol, vagy a VOC-rendelet. Ügyfeleink jelentős része azért kéri külön címketerv elkészítését, hogy a nyomdai előkészítés során egy azonnal használható külön dokumentummal rendelkezzenek.

A termékcímke pontos összeállítása több szempontból is fontos. Lakossági forgalmazás esetén a vevők nem kapnak biztonsági adatlapot, a megfelelő tájékoztatás egyetlen eszköze a megfelelő tartalommal bíró címkézés. De ipari/professzionális felhasználás esetén is a címke nyújthat segítséget baleset, kiömlés esetén (különösen, ha az adatlap nincs azonnal kéznél).

Egy veszélyes anyag/keverék címkéjén a veszélyességi besoroláshoz alkalmazott rendelettől függően különböző veszélyjelek/piktogramok, valamint R- vagy H-, illetve S- vagy P-mondatok lehetnek. A veszélyjelek és az R/H-mondatok a termék összetételétől függenek, rendelet pontosan meghatározza az alkalmazási feltételeket. Az S- és P-mondatok ugyanakkor nem minden esetben vannak egyértelműen hozzárendelve egy-egy veszélyességi kategóriához, az adott termék jellemzőinek figyelembevételével kell kiválasztani azokat. Ehhez tapasztalat és az adott anyag/keverék jellemzőinek és felhasználásának pontos ismerete szükséges.