A magyar szántóföldi növénytermesztés jövője – így látják a helyzetet a szakértők

A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ adott otthont a 42. AGROmashExpo és AgrárgépShow csütörtöki szakmai eseményének, ahol az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt intézett hosszabb beszédet a jelenlévők felé. Beszédében kiemelte, hogy az idei év a gabonatermelők számára kedvezőbbnek ígérkezik a tavalyinál. Ennek oka, hogy a termelési hozamok alakulása pozitív irányt vett, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos növénykultúrák esetében jobb eredményeket érjenek el, feltéve, hogy a piaci és időjárási körülmények nem változnak drasztikusan. 

 

Feldman Zsolt hozzáfűzte, hogy a mezőgazdasági termelők helyzetét továbbra is nagymértékben a külső tényezők alakítják. Kiemelte, hogy 2022-ben az aszály és az inputanyagok árának emelkedése, 2023-ban pedig az uniós ukrán gabonaimport okozott nehézségeket a magyar gazdálkodóknak. Ezenfelül a háborús helyzet miatt sajnos változékonyak az exportáláshoz szükséges logisztikai feltételek is.

 

Innováció és diverzifikáció, mint megoldás a növénytermesztésben 

 

Az államtitkár szerint alapvetően a hagyományos növénytermesztés területén a precíziós gazdálkodás és az inputanyagok hatékony felhasználása jelentheti a hosszútávú megoldást. A magyar mezőgazdaság számára elengedhetetlen a termelési szerkezet diverzifikálása és az alternatív szántóföldi kultúrák beépítése. A szakmai eseményen továbbá kiemelte, hogy a tapasztalat is azt mutatja, a kis- és közepes méretű gazdálkodók számára továbbra is az volna az ideális, ha több lábon állnának - például a gabona, olajos növények, szója, mák, lucerna vagy szántóföldi zöldségek termesztésére is kiemelten nagy hangsúlyt fektetnének. 

 

A nemzetközi piac kihívása és a sok sebből vérző európai agrárium

 

Feldman szerint a nemzetközi helyzet változékonysága és bizonytalansága továbbra is jelentősen negatív hatást gyakorolhat a növénytermesztésre Európa színterén. Az európai agrárium nehézségei és a gazdatársadalom feszültségei jelzik a jelenlegi helyzet komolyságát, amint azt jól mutatják a több országban is számottevő, komoly fennakadást okozó tüntetések is. 

 

A közelgő agrártámogatási időszakra való felkészülés során fontos, hogy Magyarország értelmes agrárpolitikai keretrendszert alakítson ki. A beszéde során Feldman Zsolt arról is nyilatkozott, hogy megkezdődött a felkészülés a következő időszakra vonatkozó agrártámogatások tekintetében. Ezzel egyidejűleg a zöld politikai erők is tevékenykednek, céljuk, hogy további szigorításokat vezessenek be a mezőgazdaság területén. Ugyanakkor felismerhető egyfajta reálisabb hozzáállás is, ami Magyarország számára szövetségeseket hozhat. Ennek eredményeképpen Feldman szerint jó esély van arra, hogy 2027 után is kialakuljon egy hatékony és ésszerű agrárpolitikai keretrendszer.

 

Szakértői vélemények és javaslatok, amelyek közvetlenül befolyásolják a szántóföldi növénytermesztést

 

Az eseményen részt vett agrárvállalati vezetők, mint Kovács Gyula (FMC-Agro Hungary Kft.), Párkányi Gábor (Mertcontrol Hungary Kft.), Umenhoffer Péter (Mikro-Vital Kft.), és Vajda Péter (Phylazonit Kft.) is hangsúlyozták a gyorsan változó körülmények kihívásait. Kovács Gyula reményét fejezte ki, hogy az agráriumnak nem lesz rosszabb éve, mint az előző volt. Párkányi Gábor és Umenhoffer Péter egyetértettek abban, hogy a magas minőségű termékek iránti kereslet stabil, és a termelési költségek csökkentése jelentheti a magyar mezőgazdaság számára a legnagyobb mozgásteret. Vajda Péter szerint a termelőknek nem feltétlenül a legnagyobb termésmennyiségre kellene összpontosítaniuk, hanem a hatékony költségkezelésre. Véleménye szerint nem mindig célszerű a maximális termésmennyiség elérésébe nagyobb összegeket fektetni, mivel előfordulhat, hogy ezek a beruházások nem hoznak olyan mértékű nyereséget, amely arányos lenne a többletbefektetéssel.